Frekvenciagazdálkodás

A digitális átállás²⁰ általánosan a „digitális műsorszórás”-ra értendő, valójában azonban csak az analóg televíziós adók kikapcsolását kell jelentenie. A digitális televízió az analóg televízió által használt sávban sugároz, az újak elindulásához tehát ki kell kapcsolni a régi adókat. A DAB esetében az FM sorsa nem technikai, hanem politikai és gazdasági kérdés.

A T-DAB adásokra két, az FM-sávtól eltérő frekvenciatartományt jelöltek ki: a 174–230 MHz-es VHF-III és az 1,5 GHz-es L-sávot. Az első T-DAB-adások indulásakor 1995-ben a CEPT²¹-tagországok értekezletén, Wiesbadenben fogadták el azt a frekvenciakiosztási tervet (WI95 megállapodás és terv), amely e két sávban biztosított egy-egy országos lefedést valamennyi CEPT-tagország számára. Már a DAB bevezetési fázisában világossá vált, hogy a legtöbb országban ez a készlet még a jelenlegi FM-adások kiváltására sem elegendő. Maastrichtban 2002-ben egy újabb országos lefedést biztosítottak az 1,5 GHz-es sávban. A 2006 májusában és júniusában rendezett Körzeti Rádió-távközlési Értekezleten elfogadott GE06-terv és -megállapodás újabb két, azaz összesen három országos T-DAB multiplex megvalósítására biztosít frekvenciát hazánkban a VHF-III sávban. Ez minimum 18 országos sztereó műsor kisugárzására ad itt lehetőséget. Az L-sávban további két országos lefedés (legalább 12 sztereó program) lehetséges (2. ábra).

2. ábra: T-DAB-frekvenciák és -körzetek Magyarországon (forrás: NHH)

A GE06-megállapodás értelmében 2015. június 15-ig tart az úgynevezett analóg-digitális „átmeneti időszak”, amelyben védelmet élveznek a jelenleg működő analóg televíziós műsorszóró állomások. A VHF-sávi T-DAB-frekvenciák tehát 2015 után használhatók korlátozás nélkül. Az EU határozata alapján az EU-tagországokban 2012-ig be kell fejezni a televíziózás digitalizálását, így a digitális televíziózás fokozatos bevezetésével már várhatóan korábban felszabadulnak a T-DAB-ra fenntartott csatornák.

A budapesti kísérleti adás

Budapesten 1995. december 1-jén, a Magyar Rádió hivatalos indulásának 70. születésnapján indult a kísérleti DAB-adás, amely máig megszakítás nélkül, tesztjelleggel működik. Digitális adásokra vonatkozó médiatörvény nélkül csak kísérleti jelleggel üzemelhet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a közszolgálati adások továbbíthatók rajta. A kísérleti sugárzás a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal évente megújított engedélyével jelenleg a NATO harmonizált frekvenciasávjának részét képező, 13A blokkban történik Magyarországon. A kísérleti adás sugárzására kijelölt spektrum 2007. december 31-ig használható (FNFT, 2006).

A jelenlegi budapesti kísérleti rendszer szinkron egyfrekvenciás hálózatát (SFN, Single Frequency Network) a 3. ábra mutatja be. A két adóval elméletileg Budapest és körülbelül 30–40 km-es körzete fedhető le, de városon belül erősen függ a vétel a környezet beépítettségétől. A város jó ellátásához (kültéri és beltéri vétel) az adóhálózat bővítésére lenne szükség. Az ajánlott egyfrekvenciás hálózatmodell hét adóból álló hálózatot ír elő.

3. ábra: A budapesti DAB-rendszer felépítése 2006-ban (forrás: Antenna Hungária)

A „DAB Budapest” multiplex (2006. szeptember)

Frekvencia: 13A blokk (230,784 MHz)

Adók: Széchenyi-hegy 250 W; Száva utca 250 W

Adások: (valamennyi Magyar Rádió-program, a szám kbit/s bitsebességet jelöl) Kossuth (128 sztereó és 64 mono); Petőfi (224 sztereó); Bartók (224 és 192 sztereó); Classic+:²² (224 sztereó), azaz összesen hat önálló hangcsatorna.

Forrás:http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_04_tel/03_digitalis_radiomusorszoras/04.html